Két év után külőleg és belsőleg is megújúlva ismét vízen van az Adria 20! Az újáépítés folyamatának első percétől ezt a napot vártam. Már hónapokkal előtte minden nap elképzeltem milyen érzés lesz majd először kihajózni vele... hát, leírhatatlan volt. 😊
Már a kikötőbe való lejuttatás logisztikája sem volt egyszerű mutatvány. Hetekkel előtte le kellett egyeztetni mindet, a darut, a trélert, a kikötői bejutást, és hogy a kitűzött időpontra elkészüljön a hajó. Végül elérkezett a nagy nap és 2022 május 21.-én S.Lady elindult a víz felé.
Nem gondoltam volna, de már az udvarból való kijutás is tett fel "keresztkérdéseket". A kapu előtt a sok eső miatt megsüllyedt a térkő és a hajótároló-keret kereke megakadt benne, a hajó megdőlt és majdnem ráborult a szomszéd házra. Szerencsére a szállító cég emberei vérprofik voltak és emelővel, lemezekkel, csörlőkkel pik-pak megoldották a szituációt. Fél órával késöbb már felkerült a hajó a trélerre és elindulhattuk vele Keszthely irányába...
Reggel 6:50-re értünk le a kikötőbe és egy percre rá már a daru is befordult a kikötő bejáratábam. Pontosabban nem is érkezhettünk volna.
A daruzás nem a honos kikötőben történt, hanem egy onnan kb. 2 km-re lévő másik marinában. A terv az volt, hogy miután vízre kerül a hajó, felállítom az árbocot, felszerelem a motort és a vízen átmotorozok a majdani helyére és ott fejezem be a rigg és a vitorlázat felszerelést.
A vízretétel simán és gördülékenyen ment. Az árbocállító berendezés is, - amit az előző napokban készítettem - szinte hibátlanul működött és gyakorlatilag egyedül sikerült felállítanom a hajó 8 m magas árbocát.
Felszerelés után a motort beindítottam, hogy amíg elrendezek mindent addig az bemelegedjen. Ekkor jött az első igazi probléma, ugyanis az egyik kikötői alkalmazott szólt, hogy a motorból nem jön a jelzővíz. (Ez jelzi, hogy a motor hűtése rendeltetésszrűen működik-e, vagy sem) Gyakorlatilag a motornak nem volt hűtése.
Ha nem szól a srác én nem veszem észre (izgatottságomban nem is figyeltem). Ha így kihajózok vele, akkor Balaton közepén, az erős szélben beáll a motor, a hajó pedig meghajtás és vitorla nélkül kitudja meddig sodródik el velem. Még most is megborzongok, ha belegondolok! Hál' istennek, hogy nem így történt!
A motor javítására Lajos barátom talált megoldást. Ezután a hajót velem és a lányommal együtt átvontatta a kikötőmester a honos kikötőjébe. Ott folytattuk a hajó felszerelését, és ez alatt sikerült beszerezni a megfelelő alkatrészt a motorhoz, így megkezdődhetett a javítás. Este 18:30-ra már újra volt működő motorunk és így minden adott volt az első igazi kihajózáshoz.
Előtte szűk körben ugyan, de annál ünnepélyesebb hangulatban azért megtartottuk a szokásos hajóavatási szertartásunkat.
Izgalmas volt ez a nap, nagyon vártam már, és mindent egybevetve szerencsésen alakult. Remélem ez a szerencse nem hagyja el a hajót és sok izgalmas, de biztonságos vitorlázást fogunk vele közösen átélni!
