A hajó története

A hajót Adrew Dávidházy ( 1911-2003) tervezte. Dávidházy kapitány 1938-ban végzett Budapesten a Magyar Királyi Tengerésztisztképző Tanintézetben, ahonnan kiváló minősítésű oklevéllel  került ki. Tanulmányi eredményeire és nagy gyakorlati tapasztalataira tekintettel a Magyar Királyi Duna-tengerhajózási Rt. beosztást ajánlott fel számára, így az s/s Duna gőzösön mindjárt III. tisztként szolgált. A továbbiakban II. és I. tiszti beosztásokban teljesített szolgálatot az m/s Szegeden és a Kolozsváron. Parancsnoki kinevezésére 1943 tavaszán az m/s Tisza Duna-tengerjárón került sor, de kivételes képességeit, a legendás hírű m/s Kassa parancsnoki hídján, teljesítette ki 1944. márc. 23-tól. A Fekete-tenger súlyos összfegyvernemi harcok térségeiben – különösen Szevasztopol kiürítésekor – hajóját elszánt hősiességgel vezette. Több tüzérségi, torpedó és repülőtámadást kimanőverezve, visszaverve a Kassá-t igen értékes rakományaival mindig épségben hozta haza. Rendkívüli teljesítményével hamarosan kiérdemelte mind a hazai mind szövetségeseink legnagyobb elismeréseit. A német Fekete Tengeri Flotta parancsnokának felterjesztésére előbb a Vaskereszt II. osztálya, majd az I. osztálya kitűntetéseiben részesült. Ezt követően 1944 aug. 16-án a Magyar Királyság Kormányzója, Horthy Miklós altengernagy, személyesen fogadta vitézzé.

1948-ban Argentínában telepedett le. Mivel ott behajóznia adminisztratív okok miatt nem sikerült, hajótervezéssel kezdett foglalkozni. Sikereire hamarosan az USA-ban is felfigyeltek, ezért állás ajánlatot fogadott el és 1957-től Bostonban, majd 1961-től Seattleben a Nickum and Spaulding hajótervező cégnél tevékenykedett. mint rajzoló, majd tervező, 1977-től már mint fedélzeti felszerelési osztályvezető. Elismerték tengerészkapitányi végzettségét is, így az irodai munkája mellett 70 éves koráig lehetősége nyílt a helyben épített hajók futópróbáinak végrehajtására. 1981-ben vonult nyugdíjba. 1983-óta rendszeresen hazalátogatott, majd később haza is települt. Idős korában természetes körülmények között 2003. április 07-én hunyt el Budapesten.

A hajó tervei 1963-ban készültek, de a tervezés még Magyarországon kezdődött el. Eredetileg "Tradíció", majd "Örökség" néven szerepelt a hajó típusa, de később már Adria 20 lett a típus elnevezés. Az első hajót a Howie Craft Plastics cég építette az Oregon tónál. Összesen 20 db ilyen hajóról tudunk ami megépült, ebből 19 Amerikában és ez az egy itt Magyarországon.
Az Adria és a Heritage terveit összehasonlírva van némi különbség, de nem számottevő, inkább csak a hajó belső elrendezésében történt némi módosítás, a külső és a hajótest szinte ugyan az.



Ez a hajó az egyetlen magyarországi Adria 20-as (legalábbis amiről eddig tudunk) ami Tihanyban készült. Csépli József építette, aki szülész-nőgyógyász orvos volt és valószínűleg az eredeti tervek alapján készítette. Azt, hogy a tervek miként kerültek a birtokába egyelőre nem tudjuk, de jó eséllyel a Dávidházy család Magyarországon élő rokonain keresztül kaphatta meg. A hajónak ezután még több tulajdonosa volt, a második Dr. Major Tamás, a harmadik pedig a fia ifj. Dr. Major Tamás volt.

A hajótest balsafa-műgyanta szendvics szerkezet, a belső bútorok és a fedélzet mahagóni. A fedélzetet utólag valami teak szerű fával borítottak, amit nem valami szakszerűen végeztek el. A hajó évekig a révfülöpi kikötő dísze volt, mindenki megcsodálta aki arra járt, de a hanyag felújítás és a nemtörődömség sajnos megpecsételte sorsát és mára már jelentős felújításra szorul.

A negyedik tulajdonos Tóth Lajos volt az,  aki vette a fáradságot és felkutatta a hajótípus eredetét és felvette a kapcsolatot a Dávidházy család élő tagjaival. Lajos igazán szívén viseli a hajó sorsát és közösen küzdünk vele, hogy ez a nagyszerű vitorlás méltó módon fel legyen újítva. Remélem sikerül megmenteni és mihamarabb szelheti ismét a habokat.



Népszerű bejegyzések

Kép

Kabin festés

Kép

Elektromos hálózat